Tass község bemutatása

Tassról röviden

Tass Bács-Kiskun megye északi határánál, a Csepel-sziget déli csücskével szemben lévő község.  Nevét Árpád fejedelem unokájáról kapta. A tas szó ótörök eredetű, és kősziklát jelent. 

A honfoglalást követően István király birtoka volt, később a Veszprém-völgyi apácáknak adományozta. Egy 1109-es oklevélből – aminek eredetije 1002-ből származik -, azt is tudjuk, hogy a királyi asztal körül szolgáló tárnokok és étekhordók faluja volt a Duna-parti település.

1529-ben jelentős történelmi eseményre került sor településünkön. Szulejmán szultán kudarccal végződött bécsi ütközete után visszavonulásakor Tassnál kelt át a Dunán, ugyanis ezen a szakaszon kedvező vízállásnál át lehetett kelni a folyón. Korábban a szultán birtokába került Magyar Szent Koronát településünkön adta át Szapolyai János magyar király követeinek.

Tass a reformáció kezdetén kálvinista hitre tért. 1628-tól már volt papja, és első templomuk 1644-ben épült fel. A ma is látható klasszicista istenháza már a harmadik, amely 1886 és 1888 között készült el, Benkó Károly építész tervei szerint. 

A szabadságharc idején megfordult településünkön II.Rákóczi Ferenc is.

Tass Katolikus temploma is műemlék, 1823-ban épült, oltárképe a Háromkirályok imádása címet viseli, Spielberger János barokk kori festőművész alkotása.

A helytörténészek a jeles esemény között említik, amikor az úgynevezett Nemes kastélyban Liszt Ferenc vendégeskedett. Itt élt Nemes Nándorné grófnő, Ransonnet-Villez Eliza híres festőművész, aki megfestette a zeneszerző portréját is. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és a firenzei Uffizi Képtárban is.

Tasson tartották 1909-ben azt a nagy hadgyakorlatot, amelyet a trónörökös Ferenc Ferdinánd vezényelt le. 

A falu szülötte Földváry Gábor az első Nemzeti Színház és a Budapesti Vakok Intézetének építtetője. Sokat tartózkodott tassi birtokán a Mezőgazdasági Múzeum és a Földtani Intézet megteremtője, a két világháború közötti földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác.

Kisebb-nagyobb megszakításokkal tassi kúriájában élt és alkotta tudományos műveit a XX. század legnagyobb magyar történésze Hóman Bálint, akinek hamvait a tassi református temetőben helyezték végső nyugalomra 2001-ben. Ebben a sírkertben – amely 2009 óta a Nemzeti Panteon része – nyugszik Darányi Ignác és Darányi Kálmán is, aki Magyarország miniszterelnöke volt (1936-1938).

Tass kuriális település, több, ma is jó állapotban lévő kastély, kúria őrzi az itt élt kis- és középbirtokos nemesség emlékét. (Darányi, Szerbith, Berg,  Soltész, Nemes kastély). A Földváry-kúria az 1800-as években épült.

A temetőben szép, faragott fejfák állnak. A településen és környékén található élővizek igazi horgászparadicsomot alkotnak